Fókazokni

Azt ugye, mindenki szereti, amikor fúj a szél, hideg van és le kell venni a fókát. Mondjuk, hogy most nem a Síalpin Rally fordítópontján vagyunk, amikor az ember csak letépi, és begyűri a dzseki alá oszt jónapot, majd bogozgatjuk este a tűznél, hanem csak úgy megyünk és szeretnénk úgy eltenni a fókát, hogy ha kell, még aznap megint feltehessük anélkül, hogy expanderezni kelljen vele. Tehát ott tartunk, hogy a szél csapkodja a fókát, az jól összeragad, kicsit a visszájára is, hogy a szőr is kopjon, mi meg kékre fagyott ujjal, káromkodva újra nekiveselkedünk.

De nem úgy ám, ha van fókazoknink! Ez a remek japán okosság egy ca. 50 cm hosszú, zokniszerű képződmény és valami fókaragasztó-barát anyagból készül, például műselyemből. Először kifordítva a kezünkre húzzuk, majd ahogy leakasztottuk a fókát a lécről, "kesztyűs kezünkkel" megfogjuk a fóka végét, és szépen ráhúzzúk a fókára, ahogy azt lefejtjük a lécről. Nincs szélben csattogó fóka, sem ragasztóra ragasztás; amikor elfogy a zokni belseje, akkor ráhajtjuk a külsejére, majd amikor annak is vége van, akkor a másik oldalára, a második rálapolás után pedig rendszerint a fókának van már vége. Visszafelé ugyanez, csak fordítva. Tárolni azért nem illik benne a fókát; arra jobb a hálós hátlap, de nem is ezért van. Imádom. Az ochanomizui ICI-ban 2000 yenért árulják, de mivel ez sokaknak egy kicsit kiesik, de házilag könnyen előállítható, ezért ajánlom, hogy Húsvétra ezt kérjetek a Nyuszitól az idény maradék részére, mert rettentően praktikus!

Ime, folyamatában is, Judit előadásában (élete második fókazoknizása).